Különleges méretű fűrészáru beszerzését és szállítását is rövid határidővel tudjuk vállalni. A Hobler Fakereskedés több évtizedes működése megbízható minőségű faáru értékesítésén alapul, legfőbb törekvésünk, hogy vevő...
– Lúdvércé! D e a bíró a csőszre hallgatott. Az pedig olyanképpen beszélt, hogy akkoriban, mikor a tojásra ráakadt, valami idegen négylábú nagy állat csatangolt a határban. Futott, sörénye volt, hosszú szőrű farka! A nnak a Rátótnak a környékén még ritka volt a ló. A parasztok tehénnel szántottak s fuvaroztak. Még a lakodalomba is tehén vonta szekéren mentek. D e a bíró látott már lovat is, csikót is. Felkiáltott hát: – Csikó! Csikó tojta! M ost már az öregek is fújták: – Úgy van Ezt a csikó tojta. Mert mi más tojhatott volna nekünk ekkorát? E bben mindnyájan megegyeztek. – Eddig szerencsésen eljutottunk – szólott a bíró –, még csak azt mondjátok meg, atyafiak, most mitévők legyünk? – Kiköltetjük! – Ki ám, de mivel? Nekünk nincsenek lovaink. M indenki törte a fejét. De hát csak a bírónak támadt jó gondolata. – Tudják mit, atyafiak? Amondó vagyok, hogy ezt a drága szép tojást költsük ki magunk. E bben aztán megint megegyeztek. J ó példának először a bíró ülte meg a tojást. Aztán sorra a többiek, amint kor szerint következtek.
Ki–ki egy napig. Éppúgy, ahogy a kotlós tyúk a tojásokat. T alán még ma is ülne valaki a tökön, ha a szomszéd faluban rebesgetni nem kezdték volna, hogy a rátóti kupaktanácsra rázápult a csikótojás! Merthogy csak nem kel ki! Erre aztán az elöljárók zúgolódni kezdtek, hogy ők bizony nem ülik tovább senki lova tojását. A bíró nagyon elszomorodott. Szentül meg volt győződve, hogy a kiscsikó már mozog is a tojásban. Megrázta, megszagolta. Megszagoltatta az elöljárókkal is. De azok most már hitetlenek voltak. Az ő orruk szerint a tojásnak már szaga volt Záp! V égtére is megállapodtak abban, hogy a záptojást kiviszik a határba egy hegyre, mert onnan épp a felé a falu felé gurítják, amelyik a rátóti tanács lebecsmérlésében leghangosabb volt. E nnek a csodájára aztán egész Rátót kivonult. Mindenki látni akarta, hogy kapja meg a magáét az a rossz nyelvű falu. Előhozták a tojást. Bizony szaglott már messziről is. Mikor az orrukat már valamennyien befogták, a bíró levette a talicskáról, s gurítani kezdte a csikótojást.
1950-ben folytatta tanulmányait és pszichológia szakon végzett. Egy sci-fi magazin szerkesztője volt és Stan Lee-vel, a Superman-képregény alkotójával is dolgozott, majd az Entertaining Comics főállású írója lett. Közben állami iskolákban tanított, többek között kisegítő osztályban is. Keyes önéletírása szerint a Virágot Algernonnak bekezdésnyi szinopszisból született, amelynek eredetileg Brainstorm volt a címe. A regényben Charlie, a mindenesként dolgozó férfi, aki egy nyolcéves gyermek értelmi színvonalával bír, aláveti magát egy műtétnek, amelynek révén hamarosan szuperintelligenssé válik. A kísérleti műtét hatása azonban nem tartós, így Charlie, akárcsak Algernon, az először sikeresen intelligenssé változtatott laboratóriumi egér, visszasüllyed eredeti állapotába. A megindító történet a kitartásról, tudásvágyról, egy szellemileg visszamaradt ember gondolatairól, szeretetéhségéről világszerte hatalmas sikert aratott. 27 nyelvre fordították le és több mint ötmillió példányban kelt el.
Épp ezért nem értem, miért csak a film felénél jutott eszébe a rendezőnőnek, hogy amerikai típusú hardboiled krimit forgat, és miért csak ekkortól kezdtek el olajozott gépezetként, összhangban működni magyar helyszíneken is tökéletesen működő noir toposzok. Vagyis a főhős narrációja, a cipőkopogás az esőáztatta macskakövön, a kivilágított utak és sötét kapualjak kontrasztja, vagy a kalapos alak ajtóüvegen átszűrődő sziluettje. Jót tett volna a filmnek, ha utólag ráeresztenek valami szépiaszínű szűrőt. Mert sajna már az előzetesekben is érezhető volt, hogy itt valami nem stimmel: nagyon fura egy olyan noir, ami verőfényes napsütéssel indít a Gellért-hegyen, miközben Kolovratnik Krisztián szinte vidám sanzonként énekli, hogy Budapest. Valakinek a halál, valakinek a fények városa. Kolovratnik amúgy az összes többi jelenetben meglepően jó Gordon Zsigmond szerepében, pedig utoljára 2009-ben láthattuk magyar gyártású filmben ( Szuperbojz, Szinglik éjszakája). Igaz, egy noir borostás arcú, kérlelhetetlen bűnügyi újságírójaként azért olyan nagy színészi kelléktárat nem kellett bemutatnia.
epizód forgatókönyvében, de kizárólag akkor hajlandó engedélyt adni a felhasználására, ha nem csupán egy fan service mellékszereplőként, hanem kiemelt fontosságú, a történetet valóban szolgáló karakterként tekintenek rá az írók. Kérdés, hogy J. J. Abrams milyen terveket szőtt a karakterrel kapcsolatban, de a vétójoggal rendelkező Zahn mindenesetre alaposan feladta számára a leckét.
Emma festményei láthatóak voltak a Royal Academy of Arts és a budapesti Műcsarnok tárlatain is. A legbiztosabb bevételre a Royal Magazine-ban rendszeresen megjelent detektívtörténetekből tett szert. Orczy Emma első regényei nem arattak komoly sikert, és az 1903-ban írt A Vörös Pimpernel is csak hosszas visszautasítások után talált kiadóra. A regény főhőse egy ütődöttnek tartott angol nemesember, a walesi herceg kedvencei közé tartozó arisztokrata, Sir Percy Blakeney, aki a francia forradalom idején bebörtönzött arisztokratákat és más elítélteket szabadít ki bravúros trükkökkel. Minden tetthelyen hátrahagyja a hamar védjegyévé váló jelet, a vörös pimpernel nevű virágot. Égen-földön keresik, de természetesen nem tudják elfogni; még a felesége, az ünnepelt francia színésznő, Marguerite is csak később jön rá, hogy férje azonos a híres-hírhedt Vörös Pimpernellel. Elsöprő világsiker A különösebb irodalmi értéket nem képviselő, de érdekes figurákkal megtöltött, könnyen olvasható lektűr első megjelenésekor nem aratott sikert.
Melyik az a magyar mű, amelyet az Egyesült Államokban néhány éve a világirodalom kétezer alapműve közé soroltak? Segítünk: nem a Sorstalanság, nem is az A gyertyák csonkig égnek vagy Molnár Ferenctől a többször is megfilmesített Liliom. A világon a legtöbbek által olvasott magyar író az a hölgy, akinek a nevét itthon csak kevesen ismerik, s műveinek többsége meg sem jelent az anyanyelvén. Kevés olyan írót ismer a világirodalom Joseph Conradon és Nabokovon kívül, aki az anyanyelve helyett angolul írt regényeivel lett világhírű, és a magyar írónő – ha irodalmi kvalitásaival nem is közelíti meg az említetteket – egy közülük. Báró Orczy Emma Magyarországon, Tarnaörsön született 1865. szeptember 23-án. Szüleinek, báró Orczy Félixnek és Wass Emma grófnőnek egyetlen gyermeke volt. Az ősök között volt már tollfogató: dédapja, Orczy Lőrinc, aki fényes katonai pályát futott be. 1741-ben fiatal nemesként állt be a nem sokkal korábban trónra került Mária Terézia testőrségébe, majd részt vett a hétéves háborúban; kitüntette magát Drezdánál, Berlinben volt gróf Hadik Andrással és Beleznay tábornokkal, végül ő is tábornokként hagyta el a katonaságot.
Közel egymilliárdot költöttek el rá, minden sztárszínészünk benne van Angertől Kulkáig, mégsem tudott több lenni egy szép tévéfilmnél. Kiknek ajánljuk? Mindenkinek, aki szereti Humphrey Bogart régi noirjait, Dashiell Hammett és Raymond Chandler regényeit, valamint a magyar filmeket, Dobó Katát, Anger Zsoltot és Kulka Jánost. Talán még a Star Wars 8-nál és a Blade Runner 2-nél is jobban vártam idén azt, hogy milyen lesz a Vajna-korszak legújabb presztízsfilmje, a nagyjából 900 millió forintból leforgatott magyar krimink, a Budapest Noir. Hát most kiderült. Egy csupa vidám és meleg színnel operáló, sok kalapot és még több fedetlen keblet felvillantó, klasszikus noir elemeket csak nyomokban tartalmazó, szerény tévéfilmet kaptunk. Pedig minden lehetőség adott lett volna ahhoz, hogy erről az alkotásról is csak olyan dicshimnuszokat zengjek, mint a tizedennyi pénzből leforgatott Félvilágról, A nyomozóról vagy A berni követről. A forgatókönyv Kondor Vilmos azonos című, 2008-as bestselleréből, az elmúlt években többször is újranyomott Budapest noirból készült.