Különleges méretű fűrészáru beszerzését és szállítását is rövid határidővel tudjuk vállalni. A Hobler Fakereskedés több évtizedes működése megbízható minőségű faáru értékesítésén alapul, legfőbb törekvésünk, hogy vevő...
A korrigált becslés szerint kizárólag az ipar területén várható a foglalkoztatás bővülése, a létszámbővítési korlátok pedig várhatóan az építőipari és a kereskedelmi vállalatoknál mutatkoznak majd meg a leginkább. Az ellentmondásosnak tűnő helyzet hátterében vélhetően a mélyülő toborzási nehézségek állnak, aminek következtében hiába fogalmaznak meg a cégek bizakodó foglalkoztatási terveket a kedvező üzleti környezet hatására, azokat végül nem tudják megvalósítani. A korábbi adatfelvételek szerint a toborzási nehézségekkel küzdő vállalatok aránya 2014 óta mutat jelentős mértékű növekedést, 2018-ban pedig az ilyen cégek aránya az eddigi legmagasabb értéket érte el: a cégek 43 százaléka számolt be arról, hogy tartósan betöltetlen álláshelyekkel rendelkezik. Az előző évekhez hasonlóan 2018-ban is a legnagyobb arányban (30%) a szakképzett fizikai munkaerőt igénylő pozíciók betöltésekor szembesültek toborzási problémákkal a cégek, de nőtt a toborzási nehézséget érzékelő vállalkozások aránya a szakképzetlen fizikai munkások (20%), az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező szellemi foglalkoztatottak (7%) és a diplomás szellemi foglalkoztatottak (9%) esetében is.
Ebben az évben már 59 pont a jövőbeli üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutató értéke, azaz 59 százalékponttal többen vannak azok a vállalatok, amelyek 2019 első félévében üzleti helyzetük javulására számítanak, mint azok, amelyek az üzleti helyzet romlását várják. A cégek optimista várakozásai a létszámváltozással kapcsolatos terveikre is vonatkoznak. A rövidtávú munkaerőpiaci előrejelzés szerint 2018-ban 23 százalékponttal több vállalat bővítette létszámát, mint amennyi csökkentette, 2019-re vonatkozóan pedig 38 százalékpontos többségben vannak a létszámbővítést tervező vállalatok a létszámleépítőkkel szemben. Ez arra utal, hogy 2019-ben a munkaerőkereslet tovább fog erősödni. Az üzleti helyzetet és foglalkoztatást leíró vállalati egyenlegmutatók alakulása Egyenlegmutató: Az ábrán látható értékek százas skálára vetített egyenleg- mutatók. Az egyenlegmutató minden esetben a pozitív és a negatív helyzetértékelés adó vállalatok arányának különbsége. Így a mutató –100 és +100 közötti értékeket vehet fel.
A foglalkoztatottak száma már tartósan 4 és fél millió fölött van, a munkanélküliség szintje továbbra is alacsony, 3, 4 százalékon áll. Még jelentős, mintegy félmilliós munkaerő-tartalék áll rendelkezésre, ami a kormányzat foglalkoztatási programjainak segítségével tovább aktivizálható – írták. A kormány munkavállalást ösztönző intézkedéseinek, valamint a tartósan magas gazdasági növekedéssel összefüggésben kialakuló dinamikus foglalkoztatás-bővülésnek köszönhetően éves alapon már hét éve folyamatos csökken a munkanélküliség. A közfoglalkoztatás nagyarányú csökkenésével folyamatosan nő a versenyszféra létszáma, 2010 óta több mint 700 ezerrel többen dolgoznak az elsődleges munkaerőpiacon. A nők foglalkoztatási helyzete is nagymértékben javult, ilyen sokan még nem dolgoztak a rendszerváltozás óta. Nagyban segítik elhelyezkedésüket többek között a részmunkaidő lehetősége, a családi adókedvezmények és a bölcsődei támogatások is – áll a közleményben. A fiatalok munkanélkülisége továbbra is 10 százalék közelében van a 2010-es közel 30 százalékos rátával szemben.
Összefoglaló 2018 szeptember-október során került sor a Pénzügyminisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) "Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis" című kutatásának 2018. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 6781 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vállalatok földrajzi elhelyezkedése és gazdasági águk együttes eloszlása és ezen belül létszámuk szerint. A 2019-re vonatkozó rövidtávú munkaerőpiaci előrejelzés szerint a vállalatok szubjektív üzletihelyzet-értékelése a tavaly bekövetkezett pozitív elmozdulást követően tovább javult. Az általános üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutató értéke 50 pont, azaz 50 százalékpontos többségben vannak azok a vállalatvezetők, akik inkább kedvezően ítélik meg cégük üzleti helyzetét, azokkal szemben, akik kedvezőtlenül. A 2019-re vonatkozó üzleti várakozások optimistábbak, mint az elmúlt években bármikor.
–100-at akkor, ha minden cég negatívan és +100-at akkor, ha minden cég pozitívan ítéli meg a helyzetét. *a 2018. évi értékek a vállalati várakozásokon alapulnak Forrás: PM, GVI 2007-2018 Általános tapasztalatnak tekinthető ugyanakkor, hogy a vállalati várakozások nyers formájukban nem nyújtanak pontos képet a várható létszámváltozásról, mivel a vállalatok általában túlzóan optimistán tekintenek a jövőbe, jellemzően nagyobb mértékű létszámfelvétellel, vagy kisebb mértékű elbocsátással kalkulálnak, mint ami bekövetkezik. Emellett bizonyos vállalati szegmensekben a cégek jellemzően nem rendelkeznek létszámtervekkel, ezért nehezebb éves létszám-előrejelzést megfogalmazniuk. Ezek a vállalatvezetők általában pillanatnyi intuíció alapján fogalmazzák meg a jövőre vonatkozó várakozásaikat. Ezért az MKIK GVI elemzésében a vállalati adatfelvételben megfogalmazott, létszámváltozással kapcsolatos várakozásokat a korábbi évek tapasztalataival korrigálja. Az adatfelvétel nyers adatai alapján 2019-ben 2, 4 százalékpontos növekedés várható a foglalkoztatásban, a korrekcióval végzett becslés azonban arra utal, hogy a cégek nem fogják tudni tovább bővíteni a foglalkoztatottak számát.
Európai Bizottság: Európa 2020 stratégia Európai Bizottság: Az európai szemeszter Read less
A csökkenésben nagy szerepe van a munkahelyvédelmi akció kedvezményeinek, az Ifjúsági Garancia és az Út a munkaerőpiacra programoknak, amelyek több százezer fiatal elhelyezkedését segítették az elmúlt években – jegyzik meg. A kormányzat elkötelezett a munkaerő mobilitásának a növelésében is, így a gazdaságvédelmi akcióterv részeként már a vállalkozások is pályázhatnak munkásszállások építésére vagy felújítására – emlékeztettek. Az aktivitás további növelésével, a szakképzés átalakításával és a képzések, átképzések célirányossá tételével tovább növelhető a foglalkoztatás. A vállalatok hatékonyság-javító intézkedései és a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásuk tovább emelhetik a magasabb hozzáadott értéket termelő munkavállalók számát Magyarországon – írta a PM. (MTI)
A foglalkoztatás helyzete folyamatos átalakuláson megy keresztül jórészt a technológia és a globalizáció által előidézett strukturáli Read more A foglalkoztatás helyzete folyamatos átalakuláson megy keresztül jórészt a technológia és a globalizáció által előidézett strukturális változás miatt. Ugyanakkor egyéb tényezők, például a demográfiai változások és az új üzleti modellek szintén jelentős kihatással vannak a munkaerőpiac alakulására és az európai polgárok munkával töltött életszakaszának más különféle aspektusaira. Az európai foglalkoztatási stratégia 1997-ben történt elfogadásától kezdve a tagállamok vállalták, hogy egy sor közös célkitűzést állapítanak meg a foglalkoztatáspolitikára vonatkozóan. A stratégia legfontosabb célja, hogy Unió-szerte több és jobb munkahely jöjjön létre. Ez most már a növekedést célzó Európa 2020 stratégia részét képezi, végrehajtása pedig az európai szemeszter, az uniós tagállamok és az uniós intézmények közötti szoros szakpolitikai koordinációt elősegítő éves folyamat keretében történik.