Különleges méretű fűrészáru beszerzését és szállítását is rövid határidővel tudjuk vállalni. A Hobler Fakereskedés több évtizedes működése megbízható minőségű faáru értékesítésén alapul, legfőbb törekvésünk, hogy vevő...
Álláspontom szerint ezen jognyilatkozat, tulajdonképpen a felmondás pótlása szűk körben akkor jöhetne szóba, ha az alkalmatlanság a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, pl. egy munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye. Ilyenkor azonban a gyakorlatban a munkáltató, mivel a munkavállalónak egyéb anyagi igényei merülnek fel, jobban hajlik a kompromisszumos megoldásokra és a jogviszony esetleges megszüntetése is jogvita nélkül zajlik le. További megoldást a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése jelenthet, ehhez azonban a fenti szabályokat ismernie kell a dolgozónak is. Szabadságra ilyen esetben is jogosult a munkavállaló, és hosszabb távon (ami akár évek kérdése is lehet, ha a dolgozó maga nem lép) feltehetően jobban megéri egy felmondás akár akkor is, ha végkielégítésre jogosult a dolgozó. Összefoglalva: a felmondás oka jelen esetben vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet (pl. munkakör megszüntetés, létszámcsökkentés, stb. ), vagy a dolgozó egészségi okkal összefüggő képessége (ha áll rendelkezésre "nem alkalmas" minősítés, illetve a dolgozó rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesül, előzetesen az állásfelajánlási kötelezettségnek eleget kell tenni).
Tehát a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségét azért nem tudja teljesíteni, mert a dolgozó a munkaköre betöltésére egészségi okból nem alkalmas, azaz a foglalkoztatási kötelezettség hiánya a munkavállaló személyéhez köthető okból hiúsul meg, az nem a munkáltató oldalán merül fel. A munkáltató foglalkoztatná, de a munkavállaló a munkakör ellátására alkalmatlan. Ekkor megnyílik a munkáltató felmondási joga, a dolgozó képességével összefüggő indokra hivatkozással megszüntetheti a munkaviszonyt, erre azonban nem köteles. A Kúria több eseti döntésében kifejtette ugyanis, hogy a munkáltató a megváltozott munkaképességű, munkakörében nem foglalkoztatható munkavállalóval fennálló munkaviszony megszüntetésére nem köteles, a jogviszonyt fenntarthatja, ilyen esetben a jogviszony fizetés nélküli szabadságban történő megállapodás hiányában is szünetel (, Mfv. I. 10. 850/2000/3. ). A munkaviszonyt tehát sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem köteles megszüntetni. Amennyiben egyik fél sem lép, a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, munkavégzés hiányában pedig munkabérre sem jogosult.
Vizsgáljuk meg, miért állhat érdekében a feleknek az egészségügyi alkalmatlanság miatt üressé vált munkaviszony fenntartása. A munkáltató oldaláról, az egészségügyi alkalmatlansághoz vezető körülmények lehetnek teljesen a munkaviszony körén kívül esőek is. Például, a munkavállaló egy sportbaleset miatt esik ki hosszabb időre a munkából, és már nem is nyeri vissza korábbi munkaképességét. Miért lenne ilyenkor a munkáltató kötelezettsége olyan új munkakör felajánlása (kreálása? ) a munkavállalónak, amelyre alkalmas? Illetve ennek hiányában, miért a munkáltatót terhelje a munkaviszony megszüntetése? Ennek különösen azért van jelentősége, mert a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő felére távolléti díj fizetése mellett fel kell menteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól, és egészségügyi alkalmatlanság esetén jár a végkielégítés is. Azaz igen költséges lehet a munkaviszony megszüntetése. Munkajogi kiskönyvtár sorozat A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta Kérdéses, hogy mennyiben ütközik a joggal való visszaélés tilalmába, ha a fentiek szerint "kiüresedett" munkaviszonyt a munkáltató csak azért tartja fenn, hogy ne kelljen kifizetnie a felmondás esetén irányadó járandóságokat.
chevron_right Egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés közös megyegyezéssel 2020. 01. 09., 11:09 0 Tisztelt Szakértő! Pedagógusként a Kjt. alapján a munkáltató egészségügyi alkalmatlanságra alapozott felmentést közölhet. Az alkalmatlanság igazolására mind az üzemorvos "nem alkalmas", mind a rehabilitációs hatóság orvosszakértő véleményét bemutattam, amely 73 százalékos egészségkárosodást állapított meg rokkantsági ellátással. Erre alapozva kértem a munkáltatót, miután nem tudok semmilyen munkát ellátni az iskolában, ezért a lehető leghamarabb szüntesse meg a munkaviszonyomat, lehetőleg közös megegyezéssel, elszámolva a felmentési időmet és a végkielégítést. Ekkor még táppénzes állományban voltam, de azt a felmentés miatt bármikor meg tudtam volna szüntetni, hogy a rokkantsági járadékot megkaphassam. Munkáltatóm mindent elkövetett annak érdekében, hogy a jogos járadékhoz minél később jussak hozzá, olyannyira elhúzta a felmentésem, hogy mire az lejárt, addigra az egy évig érvényes (2019.
Adótanácsadó tippünk: a perek elkerülése érdekében célszerű a munkáltatói felmondáson, a dolgozó átvételét igazoló részbe beírni, hogy a dolgozó kijelenti, nem áll felmondási tilalom hatálya alatt a felmondás átvételének időpontjában.
A végkielégítés fizetésének kötelezettségét a munkáltatók egy része megpróbálta elkerülni. Az alkalmatlanság megállapítását követően a munkavállalót nem foglalkoztatta, de a munkaviszonyát sem szüntette meg. Ezt a bíróságok több döntésben is úgy értékelték, hogy a munkaviszony szünetel és a munkáltatót nem terheli bérfizetési kötelezettség. Egy ilyen a helyzetben pedig általában a munkavállaló jutott hamarabb arra a döntésre, hogy inkább megszünteti a munkaviszonyt, annak érdekében, hogy másik munkát vállalhasson – lemondva ezzel a végkielégítés lehetőségéről. Ezen a gyakorlaton változtatott a Kúria. Kimondta, hogy amennyiben a munkavállaló a munkaszerződés szerinti munkakörben egészségi alkalmatlanság miatt nem foglalkoztatható, de nem keresőképtelen, és a munkáltató fenntartja a munkaviszonyt, akkor foglalkoztatási kötelezettsége fennáll, egymagában a munkakörre egészségügyi alkalmatlanság e kötelezettséget nem szünteti meg és nem is függeszti fel. Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató kivár és a munkavállaló munkaviszonyát nem szünteti meg az egészségügyi alkalmatlanság miatt, akkor, bár a munkavédelmi előírások miatt ugyan foglalkoztatni nem tudja a munkavállalót, de az állásidőre járó alapbér-fizetési kötelezettség továbbra is terhelni fogja.
08. 23-ig) rokkantsági ellátásomhoz nem jutottam hozzá. Munkáltatómnak már 2018 szeptemberében lehetősége lett volna a munkaviszonyom megszüntetésére. A felmentéssel ugyan minden nekem járó juttatást kifizetett, tehát munkajogilag nem támadható a felmentés, viszont semmit nem tett annak érdekében, hogy a munkavállaló javára térjen el a törvénytől, holott a Mt. 6. § (2)–(3) bekezdései és 7. § (1) bekezdésének fordulatai a hozzáállásával ellentétes magatartási normákat fogalmaznak meg. Sikerrel perelhető-e a munkáltató esetleg sérelemdíj, kártérítés vagy a 3 éves munkajogi elévülésre alapozott tényállás alapján? A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA Ha a dolgozó rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesül, a munkaviszonya egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntethető meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el [Mt. 66. § (5) bekezdés]. Lényeges, hogy a munkáltatónak álljon rendelkezésére az egészségügyi alkalmatlanságról szóló foglalkozás-egészségügyi orvosi vélemény, ennek hiányában ugyanis a felmondás jogellenes. A munkáltató azonban nem köteles a munkaviszonyt megszüntetni, így felmondást közölni. Részletesebben, a fentieket indokolva: a munkáltatót a foglalkoztatási kötelezettség a hatályos munkaszerződés szerinti munkakörre vonatkozóan terheli. A fenti esetben a munkavállaló egészségi okból eredően nem tud eleget tenni a munkaviszonyból rá háruló alapvető kötelezettségének, azaz a személyes munkavégzésnek.
Nem, leépítettek. De azóta már változott a Munka Törvénykönyve. És neked mennyi végkielégítést fizettek? Egészségügyi alkalmatlanság miatt küldtek el téged is? Próbálj meg kihúzni belőlük, amit lehet! A 30 évhez azért 3 éved hiányzik, nem 1-2 hónap! Bár megpróbálhatsz alkudozni velük, ha lehet. Én is próbáltam, de nem engedtek. Nem, egészségileg alkalmatlan vagyok a jelenlegi munkaköröm betöltésére, más munkakört nem tudnak adni. Közös megegyezéssel mész el? A jubileumi pénz nem jár törvényileg, a cégektől függ, adnak-e egyáltalán. A nem szoktak azt jelenti, hogy nem jár? Vagy törvényileg jár, csak szeretik elfelejteni kifizetni? Töredék jubileumi pénzt nem szoktak fizetni. A felmentési idő alatti bér nem számít bele a végkielégítésbe. Sziasztok! Januártól megszűnik a munkahelyem, egészségügyi alkalmatlanság miatt. Az lenne a kérésem/kérdésem, ha valaki volt már hasonló cipőben, írja meg nekem mennyi végkielégítést kapott. Közigazgatásban dolgozom 27 éve. Ilyenkor jár-e a 30 éves jubileumi pénz töredéke?