Különleges méretű fűrészáru beszerzését és szállítását is rövid határidővel tudjuk vállalni. A Hobler Fakereskedés több évtizedes működése megbízható minőségű faáru értékesítésén alapul, legfőbb törekvésünk, hogy vevő...
A középkori templom helyén 1822-1869 között négy hercegprímás építtette a klasszicista stílusú bazilikát Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint: Rudnay Sándor (1819-1831) – coepit - elkezdte, Kopácsy József (1838-1847) continuavit – folytatta, Scitovszky János (1849-1866) consecravit – felszentelte, Simor János (1867-1891) consummavit – befejezte. A XIX. század első felének legnagyobb egyházi építkezése az esztergomi székesegyház volt. Rudnay Sándor hercegprímás (1819-1831), 1820-ban kezdett építészt keresni az új székesegyház terveinek elkészítéséhez. Először Ludwig von Remyt, a bécsi Udvari Építészeti Kancellária igazgatóját kérte fel a tervek elkészítésére, de vele párhuzamosan a Remy mellett dolgozó fiatal Kühnel Pál is kidolgozta a saját elgondolását – végül az ő tervei mellett döntött a hercegprímás. Kühnel, Rudnay utasításainak engedelmeskedve az esztergomi várdombra hatalmas épületegyüttest, valóságos magyar Vatikánt tervezett. Sajnos ebből a nagyszabású tervből csak a székesegyház és a kanonokházak egy része valósult meg.
Csak 1862-ben fogtak hozzá az előcsarnok megépítéséhez, amit elég hamar be is fejeztek, de a templombelső kialakítása belenyúlik a XIX. század utolsó harmadába. Scitovszky halála után (1866) nem lehetett sokáig halasztani az új prímás kinevezését, mert küszöbön állt a kiegyezést követő koronázás, melyet az ország prímásának kellett végeznie. 1867 elején Simor János győri püspök lett az új hercegprímás (1867-1891). Két év alatt befejezte a hatalmas bazilika építését. 1869. november 1-jén helyezték el a zárókövet. Simor szinte újjáépítette, belsőleg sokban finomította székesegyházát, ebben a munkában legfőbb támasza Lippert József építész volt. Az esztergomi székesegyház - építészeinek eltérő elképzelései ellenére is - monumentálisan egyszerű, szép, harmonikus és összefogott alkotás, egyszóval igazi klasszicista remekmű.