Különleges méretű fűrészáru beszerzését és szállítását is rövid határidővel tudjuk vállalni. A Hobler Fakereskedés több évtizedes működése megbízható minőségű faáru értékesítésén alapul, legfőbb törekvésünk, hogy vevő...
Jellemzően a szem- és száj nyálkahártyájának fokozott kiszáradásával jár. Ritkább, hogy a gyulladás távolabbi szerveknél (például emésztőrendszer, légcső, hüvely) is panaszt okoz. Vezető tünet a szem és száj kiszáradása, de a beteg fogékonyabb lehet a fertőzésekre, emésztése is romolhat. Kialakulhat ízületi gyulladás is, és e betegségben gyakoribb a limfóma későbbi előfordulása is. SLE (szisztémás lupusz eritematózus) Az SLE krónikus autoimmun gyulladás, mely bármely szervet érintheti. A betegek többsége (csaknem 90%-a) nő, és fiatal (18-30 év közötti), a többi életkorban ez a betegség viszonylag ritka. A kép igen változatos, sokféle antitest jelenik meg, ezért az egészen enyhétől a teljesen megnyomorító betegségig maga a lefolyás is változó. Jellemzője az arcon megjelenő ún. "pillangóeritéma", bőrkiütések, a fényérzékenység, szájsebek, ízületi gyulladások, veseműködési zavar, alacsony fehérvérsejt- és vérlemezkeszám. A betegség szinte kiszámíthatatlan, időnként fellobban, lefolyása hullámzó.
Egy új kutatás szerint az Epstein–Barr-vírus eredetű fehérjék aktiválnak bizonyos betegségeket okozó genetikai mutációkat. Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a virális géneknek vagy fehérjéknek a szervezetbe kerülése jóval a fertőzés elmúlása után is súlyos betegségeket válthat ki. A legújabb vizsgálatokból pedig kiderül, hogy a mononukleózist, azaz a "csókbetegséget" okozó Epstein–Barr-vírusnak való kitettség nagy mértékben növeli hét autoimmun betegség kialakulásának kockázatát azoknál, akik örökölték a hajlamosító génváltozatokat – írja az IFLScience. Hogy mely betegségekről van szó? A lupuszról, a szklerózis multiplexről, a reumás ízületi gyulladásról, a juvenilis idiopátiás artritiszről, a gyulladásos bélbetegségről, a cöliákiáról és az 1-es típusú cukorbetegségről. Az Epstein–Barr-vírus annyira elterjedt, hogy a becslések szerint az emberek 90 százaléka húszéves korára elkapja a fertőzést. Ha pedig egyszer a szervezetbe került, a vírus a genomjának egy példányát a B-sejtekbe juttatja – arra késztetve azokat, hogy vírusfehérjéket állítsanak elő.