Különleges méretű fűrészáru beszerzését és szállítását is rövid határidővel tudjuk vállalni. A Hobler Fakereskedés több évtizedes működése megbízható minőségű faáru értékesítésén alapul, legfőbb törekvésünk, hogy vevő...
Hogy a szem a közeli tárgyakra fókuszálhasson, egy kis izom, a ciliáris izom összehúzódik, ami vastagabbá, így optikailag erősebbé teszi a lencsét. Távolba tekintéskor ugyanez az izom elernyed, így a lencse vékonyabbá és optikailag gyengébbé válik. Ahogy az emberek korosodnak, a lencse jellemző módon egyre kevésbé lesz rugalmas, és kevésbé képes megvastagodni, így kevésbé tud közeli tárgyakra fókuszálni. Ezt az állapotot presbiopiának hívják. Az ideghártya a fényt érzékelő idegekből és az őket tápláló erekből áll. Az ideghártya legérzékenyebb része egy kis, makulának nevezett terület, melyben idegvégződések százai vannak egymáshoz közel. A képet az idegvégződések nagy sűrűsége teszi élessé, ahogy a nagyfelbontású filmen is sűrűn felhelyezett szemcsék vannak. Az ideghártya azután elektromos impulzusokká alakítja a képet, amiket a látóideg visz az agyba. A látóideg az ideghártyát az aggyal köti össze és félúton kettéválik. Az ideg rostjainak fele átkereszteződik a másik oldalra a kiazma optikumban, ami közvetlenül az agy elülső része alatt lévő terület.
A szemgolyó szemlencse mögötti terét a kocsonyás állagú üvegtest tölti ki. Az üvegtest feladata, hogy fenntartsa a szemgolyó formájának állandóságát, támasztékot adva a szemgolyó burkainak. A szemgolyó védelme A szemgolyót elölről a szemhéjak vékony bőrredői védik. A szemhéjak villámgyors "szempillantásai" nem csak attól óvják meg a szemet, hogy idegen tárgyak kerüljenek bele, de a pislogással nedvesen is tartják. Mozgásuk gyorsaságára jellemző, hogy általában hamarabb hunyorítunk, mintsem tudatunkkal is felfognánk, mondjuk egy szemmagasságban felénk repülő muslicát. A szem védelmét biztosítják a szempillák is, amelyek rostélyként csukódva akadályozzák meg, hogy apró szennyeződések jussanak a szem felszínére. A szemhéjat belülről laza hártya borítja, amely felül és alul a szemhéj áthajlásain keresztül a szemgolyó felszínére is tovább halad, és beburkolja azt egészen a szaruhártya széléig. Ennek a gazdagon erezett hártyának a neve kötőhártya. Idegekkel sűrűn átszőtt, finom szövet, amely részben a könnytermelésért is felelős.
Könnyel könnyebb A könny legnagyobb része a felső szemhéj alatt, a halántéki oldalon elhelyezkedő könnymirigyekből származik. A szemhéjszéli mirigyek kis mennyiségben olajos "adalékanyagot" termelnek, amely megóvja a könnyet a gyors elpárolgástól. Emellett a könnytermelésben részt vesz a kötőhártya is. A könny antitestekben és enzimekben gazdag, így a fertőzésektől is védi a szemet. Enyhén sós oldat, akár a vér, ezt érezheti, aki a könnyeit nyeli. Nemcsak az arcon lepergő, lenyalt könnycseppek kerülhetnek a szájüregbe és a garatba. A termelődött könny a belső szemzugban gyűlik össze, innen az alsó és felső szemhéjszéleken nyíló könnypontokon át a könnycsatornácskákba, majd a közös könnyvezetékbe jut, amely végül az orrba vezeti a folyadékot. Az orrüregből az a garatba folyik és lenyeljük. A sűrű pislogás a könnypontok felé tereli a könnyet, amelyek szelepszerűen működve szinte kiszippantják a szemrésből a felesleges folyadékot. Ha egy romantikus filmet nézve meghatódunk, sűrűn pislogni kezdünk, szipogunk, és nyeljük a könnyeinket, így próbálva palástolni restelt gyöngeségünket.
A nagyon kevés pigmenttel rendelkező, vagy pigmenthiányos emberek (albinók) szivárványhártyája rózsaszínű, mert pigment híján átlátszanak az azt átszövő vérerek. A szivárványhártya közepén lévő nyílás a szembogár. Latin neve pupilla, ami annyit tesz, "babácska". Ez a kedves becézés arra a jelenségre utal, hogyha közelről valakinek a szemébe nézünk, saját, kicsiny tükörképünket látjuk annak fekete szembogarában. A pupilla nagyságát, vagyis a rajta keresztül bejutó fény mennyiségét finom izomzata szabályozza. Működése a fényképezőgép blendéjéhez hasonló. Erős napsütésben szembogarunk beszűkül, szürkületben pedig kitágul, hogy az ideghártyára mindig megfelelő mennyiségű fény jusson. A vakító fény ellen gyorsan kell védekezni, ezért a pupilla zárását végző izmok gyorsabban reagálnak, és jóval erősebbek, mint a nyitásért felelősek. A blende mozgékonysága kortól is függ. A kisgyermek pupillája gyorsabban és nagyobbra tágul, mint az idős emberé. Ez a "tágra nyílt" tekintet hozzátartozik a gyermekarc bájához.
Az átkereszteződött idegrostok egymásnak megfelelő nyalábjai újra találkoznak, mielőtt elérnék az agy hátulsó részét, ahol a látványt érzékeljük és értelmezzük. Maga a szemgolyó két részre oszlik, mindkettőt folyadék tölti ki. Az elülső (anterior) rész a szaruhártyától a lencséig, a hátulsó (posterior) rész pedig a lencse hátsó felétől az ideghártyáig terjed. Az elülső részt a csarnokvíznek nevezett folyadék tölti ki, ez a belső képleteket táplálja, míg a hátulsó rész egy üvegtestnek nevezett kocsonyás anyagot tartalmaz. Ezek a folyadékok tartják fenn a szemgolyó alakját. Az elülső rész maga is két üregre oszlik. Az elülső (anterior) üreg a szaruhártyától terjed az íriszig, a hátulsó (posterior) az írisztől a lencséig. Normálisan a csarnokvíz a hátulsó üregben termelődik, a pupillán át az elülső üregbe jut, és aztán az írisz peremén lévő kivezető csatornákon át elvezetődik a szemüregből. | szem, felépítés, működés 2020-06-10 17:22:56
Az üvegtestet kívülről finom hártya borítja. Ez gyermekkorban több helyen szorosan tapad az ideghártyához, majd felnőttkorban az üvegtesti határhártya lassan leválik, összecsapódva régi orvosi nyelven a "repülő légy"-nek nevezett homályokat okozhatja. A szem felépítése és működése II.
A szaruhártya oxigén-ellátását nagyrészt a könnybe oldódó levegőből nyeri. Ezért fontos, hogy a könnyből mindig elegendő legyen, és az szabadon cserélődhessen a szaruhártya felszínén. Így már érthető, miért nem szabad mégoly kényelmes kontaktlencsénket sem állandóan viselnünk, elzárva ezzel a szaruhártyát a levegőtől. Az ínhártya Az ínhártya alig rugalmas, fehér szövet. Színét érszegénységén kívül tömöttsége, és a benne futó kötőszövetes rostok szabálytalan lefutása okozza. Ha vékonyabb, a rajta áttűnő érhártya miatt kékes árnyalatú. Kisbabáknál gyakrabban látjuk kissé kékesnek az ínhártyát, különösen az erősebben pigmentált népcsoportok gyermekeinél. A szivárványhártya és a szembogár A szem középső burkának szabad szemmel is jól látható része a szivárványhártya (latinul iris). Színét kizárólag a benne lévő pigment mennyisége, nem minősége dönti el. Ha az iris kötőszövetes rétegében sok pigment található, sötétbarna lesz a szem, ha pigmenttartalma kevesebb, kék vagy zöld szemet látunk.
A szem viszonylag ellenálló, fehér, külső rétegének (ínhártya, szklera vagy szemfehérje) elülső felszínét vékony hártya (kötőhártya - konjunktiva) fedi. A fény a szaruhártyán (kornea), a szem felszínén lévő, átlátszó kupolán át lép a szembe. | InforMed Hírek18 InforMed Amellett, hogy a kötőhártya a szem elülső felszínének védő- és fedőrétegeként szolgál, hozzájárul a fénynek a szem hátsó részében lévő ideghártyára való fókuszálásához is. A fény, miután áthaladt a szaruhártyán, belép a pupillába, az írisz közepén lévő fekete területre (az írisz - szivárványhártya - a szem kör alakú, színes része). Az írisz szabályozza a szembe lépő fény mennyiségét azáltal, hogy tágul és szűkül, mint egy fényképezőgép lencsenyílása. Az írisz több fényt enged a szembe, ha a környezet sötét, és kevesebbet, amikor világos. A pupilla méretét a pupilla záróizomzata szabályozza, amely szűkíti és tágítja az íriszt. Az írisz mögött helyezkedik el a lencse. Alakjának változtatásával a lencse a fényt az ideghártyára fókuszálja.
Ha nem teljesen ismert okból kifolyólag a lencse teljesen elveszíti átlátszóságát, az állapotot szürke hályognak nevezzük. Méhen belüli fertőzés vagy genetikai rendellenesség folytán a szürke hályog újszülött korban is felléphet, és mielőbbi szemészeti vizsgálatot, korai műtétet igényel. Kifinomult műtéti technikával eltávolítják az elhomályosodott lencsét, amit tiszta műanyag lencsével pótolnak. Az érhártya Az érhártya (latinul choroidea) sűrű érhálózatával táplálja a szem belső idegrétegét. Ezen túl azonban más fontos feladatot is ellát. Sötét, kékesfekete festéket tartalmazó sejtek töltik ki az érhálózat közeit, amelyek nem engedik át a fényt, és nem is verik vissza. Így a szembe jutó fény az ideghártyán tökéletes képet alkothat fényveszteség és zavaró tükröződések nélkül. Az üvegtest A szemgolyó szemlencse mögötti terét egy kocsonyás állagú anyag, az üvegtest tölti ki. Az üvegtest 99%-a víz, a fennmaradó 1%-ot kollagén rostok és hialuronsav teszik ki, amelyek saját súlyuk többszörösének megfelelő vizet képesek megkötni.