Különleges méretű fűrészáru beszerzését és szállítását is rövid határidővel tudjuk vállalni. A Hobler Fakereskedés több évtizedes működése megbízható minőségű faáru értékesítésén alapul, legfőbb törekvésünk, hogy vevő...
Legalábbis a hivatalos adatok szerint. Mert a feketézés továbbra is nagy úr: sokan az utalás mellé borítékot is kapnak. A Portfolio megszerezte a Pénzügyminisztérium becslését arról, hogy hányan kapnak minimálbért vagy garantált bérminimumot a magyar vállalati szektorban. Papíron majdnem 900 ezren: 443 ezren (21, 4 százalék) vannak minimálbérre, 436 ezren (21 százalék) pedig bárminimumra bejelentve. Munkaerő-piaci szakértők szerint az állami szektorban (közszolgáltatást ellátó dolgozó) további 230-250 ezer főt érinthet a legkisebb bérek emelése, erre azonban nem terjed ki a PM elemzése. Így lehet a teljes nemzetgazdaságban 1, 1 millió fő kapja a törvényben meghatározott legkisebb bért. A PM elemzése nem vizsgálta a több mint 1 millió önálló vállalkozót, akiknek vállalkozásból származó jövedelme, nem bérjövedelme van, ami nem zárja ki, hogy minimálbér körül keres egy részük. Szintén nem kerültek be az elemzésbe a minimálbérnél is kevesebbet kereső közmunkások, ők kb. 150 ezren vannak. A lap azt írja, mivel jelentős a feketegazdaság, az alkalmatottak egy része ennél több pénzt visz haza, de a bérek fennmaradó részét borítékban kapják meg.
A hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42 százaléka a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja – derül ki a Portfolio birtokába jutott pénzügyminisztériumi elemzésből. Összesen 879 ezer munkavállaló bérét kellett növelni tavaly a vállalati szférában a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt – írja a Portfolio. A portál a Pénzügyminisztérium (PM) becslése alapján azt írja: 443 ezer dolgozót érintett a minimálbér és 436 ezret a bérminimum növelése. A lap megjegyzi, hogy a PM csak a vállalati szférát vizsgálta – a szakértők szerint az állami szektorban további 230-250 ezer ember lehet, akit érint az emelés. Az elemzés nem terjed ki továbbá a több mint 1 millió önálló vállalkozóra, valamint a 150 ezer fő körüli közfoglalkoztatottra sem. Fotó: Shutterstock A mezőgazdaságban foglalkoztatottak közel felét, egész pontosan 48 százalékát érinti a béremelés. A vendéglátásban közel kétharmados azok aránya, akik minimálbért vagy bérminimumot keresnek, az építőipari vállalatoknál pedig a munkavállalók 51 százaléka kapja a legkisebb bért – írja a lap, hozzátéve: az elemzés azzal nem tud mit kezdeni, hogy az adatok milyen mértékben mutatják a feketefoglalkoztatás mértékét, és mennyire a valóban alacsony béreket.
A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 1, 3 százalékkal, 1 millió 913 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 1, 3 százalékponttal, 58, 1 százalékra javult. A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 288 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 1, 9 százalékponttal, 26, 5 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1, 2 százalékponttal, 80, 8 százalékra, utóbbiaké 4, 1 százalékponttal, 46, 7 százalékra. A 20–64 éves korcsoport esetében a foglalkoztatási ráta 2, 1 százalékponttal, 69, 4 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76, 6, a nőknél 62, 4 százalék. Hányan nem dolgoztak? A KSH adatai szerint 2015. januárban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 51 ezer fővel, 279 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1, 2 százalékponttal, 6, 2 százalékra csökkent.
Véget vetünk a hosszú ideje tartó számháborúnak, és bemutatjuk, hogy hivatalosan hány magyar dolgozik minimálbérért! A Portfolio birtokába került, a Pénzügyminisztérium által készített anyagból kiderült, hogy a hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42%-a a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja. Ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Ezeket a szektorokat mélyen "beszippantotta" a feketegazdaság. Ami a területi különbségeket illeti, a keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint a nyugati megyékben vagy Budapesten. A termelékenységi adatokat tekintve pedig nem meglepő, hogy a magyar tulajdonú cégeknél a dolgozók közel fele, míg a külföldieknél a munkavállalók negyede dolgozik a legkisebb bérekért. 600 ezer?! 900 ezer?! 1, 2 millió?! Rengeteg szám kering azzal kapcsolatban, hogy hány magyar dolgozik a törvényben rögzített legalacsonyabb bérért, a Portfolio birtokába került elemzésből azonban most végre kiderül, hogy valójában hányan kapnak minimálbért vagy garantált bérminimumot (közkeletű nevén szakmunkás minimálbért).