Különleges méretű fűrészáru beszerzését és szállítását is rövid határidővel tudjuk vállalni. A Hobler Fakereskedés több évtizedes működése megbízható minőségű faáru értékesítésén alapul, legfőbb törekvésünk, hogy vevő...
Az adótornyot bal kéz felől elhagyva, majd nemsokára a ponttól velünk tartó kék körút jelzést is hátrahagyva a Szép-völgybe jutottunk. A Szépvölgyi út mellet haladtunk pár 100 métert, majd egy hirtelen jobbossal megkezdtük az emelkedést egészen Árpád-kilátóig (6. kép). Hmmm, mit is mondjak?! Igazán megérte a fáradságot felküzdeni magunkat idáig! A kilátás egyszerűen lélegzetelállító. Még így is, hogy a távolban kissé párás, ködös volt az idő, mégis egészen a Duna partig el lehet látni (7. kép). Bármennyire is szerettem volna, de mégsem időzhettünk itt túl sokáig, így továbbindultunk. A kilátótól lefelé haladtunk, az erdei utakat egyre inkább kezdte felváltani az épített környezet itt-ott házak bukkantak fel, majd jobb kéz felől már Lipótmező terült el a völgyben. Ismét gyönyörű szakaszhoz érkeztünk, a Kőkapu és az Apáthy-szikla csodálatos természeti képződményei lenyűgöző látványt nyújtanak. Az erre elhaladóknak több helyen is lehetősége nyílik kicsit megpihenni és gyönyörködni a kilátásban és a lent elterülő városban (8. kép).
Aki csak autóval jár, az sosem ismerheti meg igazán azt a várost, amiben él. A tömegközlekedés sem az igazi, de úgy legalább némi sétára van kényszerítve a városi lakos, aki ha a járdát nézve közlekedik egyik helyről a másikra, már megint egy csomó jóból kimarad. Pedig Budapest elképesztő város, olyan házakkal, hidakkal, parkokkal és hangulatokkal, hogy megéri gyalogolni benne és nem csak eljutni rajta A-ból B-be. Ráadásul itt fut egy olyan túraútvonal is, amiről nem is nagyon tudjuk, hogy létezik. Ha nem lenne szügyig érő hó, azonnal nekiindulnék annak a sétának, amit a Turistamagazin oldalán olvastam. A szakaszokat persze ismertem, külön külön jártam is már mindegyik részén, de így egyben végigsétálni Buda zöld részein még sosem jutott eszembe. A fővárosba négy nagy, hosszú túraút jön be: az Országos Kéktúra, a pilisi Piros, a pilisi Sárga és a budai Zöld. A cikk írója először a Zöld két szakaszát járta be. Forrás: A túra egyben 44, 5 kilométer hosszú, a Gellért téren kezdődik, áthalad a Tabánon, felfut a Széchenyi-hegyre, majd a Normafán és Zugligeten át eléri a Hármashatár-hegyet, onnan pedig Solymár, Nagykovácsi, végül Telki következik.
Innen egy perc sétára "Jéé, tényleg, ez itt van! " felkiáltással bukkantunk rá a Jókai-kertre, ahol a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az MME központja is található. Belvárosi irodaházunkra gondolva kicsit irigykedni kezdtünk az itt dolgozókra, de azért "nagy duzzogva" bejártuk a természetvédelmi területté nyilvánított kertet. Jókai 1853-tól birtokolta a területet, gyümölcsfákat, szőlőt telepített (ennek egy része ma is megvan), rózsákat ültetett, konyhakertet alakított ki, és ide vonult vissza, amikor nyugalomra vágyott. Egykori villáját lebontották, de a présház most is áll, és jelenleg irodalmi kiállításnak ad otthont. A kert hangulatos színfoltja az oroszlános pad. Bár a kőből faragott ülőalkalmatosság nem lehetett éppen aranyérbarát, de az írónak biztosan nem voltak ilyen problémái, mert azt mondják, előszeretettel üldögélt itt. Érdekes a pár méterre álló Anakreón-szobor is, ami állítólag Jókai arcát viseli, ám ránézésre szerintem ezt nem olyan könnyű megállapítani. Elég sokat időztünk a kertben, úgyhogy innentől próbáltuk egy kicsit gyorsabbra venni a tempót.
A park repülőtérként is szolgált, itt szállt le 1909-ben gépével a híres francia pilóta, Blériot, sőt Budapest második világháborús ostroma idején ez volt az utolsó terület, ahol könnyű futár-repülőgépek le tudtak szállni. A Vérmezőnél befejeztük a sétát. Be is sötétedett, nem is voltunk úgy öltözve, hogy nekivágjunk az innen jó darabig emelkedőn haladó Zöldnek. Ez a túra ennyi volt: könnyű órányi korzózás Bel-Buda zöld folyosóján, ezernyi látnivalóval és érdekességgel. Vicces, hogy a fővárosiak valószínűleg alig ismerik, a legszebb, Gellért-hegyi szakaszon is főleg csak külföldiekkel találkoztunk. Következő rész: Budapest legszebb túrája, 2. rész: Az ezer lépcső útja Utolsó rész: Budapest legszebb túrája, 3. rész: Ki a városból További képek ebben a galériában: Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szép kilátás! blog Facebook-oldalán is, sőt lájkold a blogot, ha még nem tetted!
A Zöld – nevéhez méltóan – szinte végig zöldterületen halad, még a városi részeken is. Egyben egy kissé combos megcsinálni, de nem lehetetlen. Két részre osztva egy jó hétvégi túra. Első 3, 5 kilométerét azonban külön is érdemes végigsétálni, kisebb gyerekek sem fognak unatkozni, idősebbek sem fognak nagyon elfáradni, a látvány viszont különleges. Nem gondoltam volna, hogy Budapesten meg tud lepni még valami, ami kirándulással kapcsolatos. A budai Zöld első kis szakaszán viszont komolyan elámultam. Hirtelen jött ötlettől vezérelve indultunk neki Gabival egy téli vasárnap délután, hogy átsétáljunk a Gellért tértől és a Vérmezőig tartó valódi várospanoráma ösvényen. A kb 3, 5 kilométeres ebéd utáni levezető séta "legnehezebb része" a Gellért tértől a Gellért-hegy oldalába vájt ösvényig tartó kis emelkedő. Nem kell felmenni a csúcsig, a Szabadság-szobor előtt 50 méterrel a zöld jelzés diszkréten lefordul a Citadellába vivő fő turistacsapásról. Ezzel meg is szabadulunk a tornacipős és tűsarkú turisták legnagyobb hányadától.
Talán ezért, de a szervezők az itinert sem bonyolították túl: szöveges leírás nem, csupán 3 aprócska térképrészlet és az egyes szakaszok adatai szerepeltek benne. A célnak végül is megfelelt. No de akkor lássuk, hogy hogyan is festett maga a túra! Az évszaknak megfelelően kissé hűvös, de összességében kellemes időnk volt, 7 óra után pár perccel még Nagykovácsiban ért minket a napfelkelte. Miután a települést magunk mögött hagytuk, néhány kisebb-nagyobb, de nem túl komoly emelkedőt leküzdve rövidesen már Solymáron találtuk magunkat. A főtér (2. kép) érintésével szeltük át a települést. Solymárt K-i irányban hagytuk el egy kis mellékutcából kivezető földes úton. Szó szerint toronyiránt haladtunk a Solymári-vár irányába, hiszen az Öreg-torony faszerkezetes teteje már messziről látszott. Az első ellenőrző pontunk a vár tövében elkanyarodó patak hídján volt, ahol egy kódot kellett feljegyezni (3. kép). A pontot követően D-DK-i irányban folytattunk utunkat, egyre mélyebbre hatolva a Budai-hegység vonulatai közé.
Évnyitó kirándulás és túra a Budai Zöldön 2020-1 Évnyitó kirándulás és túra a Budai Zöldön 2020 - Kiírás Első része a távnak a kirándulás: A Budai Eurocenter előtt találkozunk (Bécsi út 154. ) a harmadik kerületben, innen indulunk fel a Hármashatárhegy oldalára, ahol legutóbb befejeztük. Kis kaptató vár ránk, pont jó lesz a bemelegítéshez. A Hármashatárhegy oldalán remek kilátó pontot is érintve érünk át a tökhegy oldalába, ahol folytatjuk utunkat, míg Solymárra nem érünk 90%-ban erdőben haladva. Itt lesz az első kiszálló, 11 km után, ami kellemes bandukolós tempóban ideális január elején a testnek. Második része a távnak, a túra: Fokozzuk a tempót, és túrázásba megyünk át. Átvágunk Solymárról Nagykovácsiba, és végül Telkiben végzünk, a Budai Zöld út végpontján. Aki végig velem tart, az igazán megveregetheti a vállát, mert 24 km-t megyünk összesen, 700 méter szintkülönbséget fel, 605 métert le, kiadós túra lesz január elején. Ha nem bírod, van kiszállási lehetőség Nagykovácsiban. Jelentkezz, és aztán gyere el!
Egyértelműen a város legszebb panorámaútja. A gellérthegyi oldalutat a Szent Gellér-szobor zárja. A 7 méter magas bronzszobrot Jankovits Gyula készítette 1904-ben. Arra a helyre építették, ahol Gellért püspök vértanúhalált halt. Gellért velencei származású szerzetes volt, akit 1030-ban István király püspöknek nevezett ki - ő nevelte korábban a király fiát, Imre herceget is. István halála után aktívan belekavart a magyar politikai életbe, amiért is ellenlábasai 1046-ban a pesti révnél elfogták, majd a Pest-hegy tetejéről egy taligán/hordóba zárva a mélybe gurították. A Pest-hegyet (később Mons Pestiensist) róla nevezték el a XV. században Gellért-hegynek. A szobor után a Zöld elkanyarodik nyugati irányba, és a Gellért-hegy északi szoknyájának alján, ami tulajdonképpen már nem más, mint a Tabán déli vége. Az erdei sétány egy tisztásban ér véget, ahol furcsa alakú szobrok alkotnak csoportot. Ez a Filozófusok kertje. A 2001-ben felavatott, bronzból és gránitból készült szoborcsoport (Jézus, Buddha, Lao Ce, Ábrahám, Ekhnaton, Mahatma Gandhi, Bodhi Dharma, Assisi Szent Ferenc alakjai) Wagner Nándor Japánban élt szobrász alkotása.
A Gellért szobrot itt oldalról látjuk csak, de lenyűgözőek a méretei. A legenda szerint erről a helyről taszították a mélybe a püspököt a lázadó pogány Vata emberei. A hittérítő, az első magyar vértanú szobra központi alakja a Gellért-hegy oldalán álló félköríves, árkádos építménynek. A kompozíció főalakja, Szent Gellért püspök, jobbjában keresztet emel az ég felé, a mellékalak a pogány magyar vitéz. Az 1904-ben felállított 7 méteres bronzszobor Jankovits Gyula, a pogány vitéz Gárdos Aladár szobrász alkotása. A hegy oldalán álló együttest Francsek Imre építész tervezte. wiki Tovább indultunk a Zöldön a hegyet elhagyva, az I. kerületi Tabán városrészben. Az erdős rész utolsó fái között egy remek hintafát is találtunk, amit a lányok alaposan ki is használtak. Ezután még két szoborcsoportot mindenképpen nézzünk meg, mert fantasztikus alkotások! Az első egy nagy rét szélére telepített, és a Filozófusok kertje nevet viseli. A nyolc nagy gondolkodó szobrát Wagner Nándor alkotta 2001-ben és a hely mottója: "Egymás jobb megértéséért".